II. A VILÁG FEGYVERES ERŐI A jelen könyvben számos olyan kifejezés, szakszó (terminológia), elnevezés stb. fordul elő, amelyeknek az egységes értelmezés, szakszókincsi használat szempontjából fontos az egységes, félre nem érthető használata. Ezek között lehetnek általános fogalmak, haditechnikai eszközök és felszerelések elnevezései és más kifejezések, amelyeket a mai brit-USA katonai nyelvben használnak és részben már a magyar katonai nyelvbe is átvettek. A különböző katonai értelmező szótárak (enciklopédiák) mellett a legfontosabb értelmezéseket többek között az 1990/91-ben megkötött Hagyományos fegyveres erők korlátozásáról szóló (CFE) egyezmény bevezető egységes értelmező része is rögzít. Hasonló rendeltetésű ún. magyarázó jegyzeteket tartalmaz a The Military Balance, Londonban minden év őszén kiadott évkönyve, vagy a Stockholmban megjelentetett ún. SIPRI évkönyve is, valamint az 1995-ben az MHTT által megjelentetett Hadtudományi Lexikon. A könyvben a már említett CFE egyezmény, illetve a Military Balance-ben alkalmazott fogalmakat (és angol megfelelőiket) használjuk. Végül közöljük a könyvben szereplő gyakran alkalmazott magyar rövidítések jegyzékét. A szárazföldi erők vonatkozásában a) Katonai alakulatok (military formations) A dandárok, vagy a még magasabb szintű hadosztályok élőerő állománya (manpower strength) fegyverzete és felszerelése, illetve szervezete is változó lehet országonként. Az önálló alakulatok ereje mindig nagyobb. b) Fegyverzet Harckocsi (Main Battle Tank - MBT). Olyan, elsődlegesen nem a harcoló katonák szállítására tervezett és felszerelt önjáró lánctalpas páncélozott harcjármű, amelynek az üres súlya legalább 16,5 tonna, közvetlen irányzású, nagy kezdősebességű, 360 fokban körben elforgatható, 75 mm-es vagy annál nagyobb űrméretű löveggel és más önvédelemre is szolgáló fegyverekkel (géppuska, ködvető stb.) rendelkezik. Az ilyen páncélozott lánctalpas harcjárművek főleg a szárazföldi csapatok páncélos és harckocsizó alegységek, egységek vagy magasabb egységek felszerelését képezik. Szükséges megjegyezni, hogy minden olyan új harceszköz, amely a fenti ismérveknek megfelel, ugyancsak harckocsinak tekintendő. Páncélozott harcjármű (Armoured Combat Vehicle - ACV). Egy terep- és önjáró-, valamint páncélvédettséggel rendelkező harcjármű, amelynek több alváltozata is lehetséges (szinte mindegyik úszóképes). (A magyar honvédségben a PSZH elnevezés is ismert.) Nehézfegyverzetű páncélozott harcjármű (Heavy Armoured Combat Vehicle - HACV). Olyan páncélozott harcjármű. amelynek az üres súlya legalább 6 tonna és legalább 75 mm-es közvetlen irányzású löveggel rendelkezik (pl. a szovjet PT-76-os úszó harckocsi). Gyakran a könnyű harckocsit, felderítő harckocsikat vagy a rohamlövegeket is ebbe a kategóriába sorolják. Páncélozott gyalogsági harcjármű (Armoured Infantry Fighting Vehicle - AIFV). Olyan harcjármű, amelyet elsődlegesen egy raj erejű alegység szállítására terveztek. A harcjármű alkalmas a raj páncélvédett szállítása mellett arra is, hogy belőle az alegység korlátozott ideig tűzharcot folytasson. A harcjárműnek rendelkeznie kell legalább 20 mm-es gépágyúval és esetleg páncéltörő rakétával is. Páncélozott szállító harcjármű (Armoured Personnel Carrier - APC). Olyan könnyű páncélzattal rendelkező harcjármű. amely egy raj erejű alegység szállítására alkalmas és 20 mm-nél kisebb űrméretű szervezetszerű tűzfegyverrel (géppuska) rendelkezik. Alkalmazhatják még valamely nehézfegyver hordozására, mozgó hírközpontként, vagy mozgó harcálláspontként is. A harcjármű üres súlya (unladen) azt jelenti, hogy a járművön nincs lőszerkészlet, olaj és kenőanyag, az eltávolítható reaktív páncélzat és más tartalék alkatrész és felszerelés, víz alatti átkelést elősegítő eszköz, valamint személyzet. A tüzérség (Artillery) fogalmába olyan 100 mm-es és attól nagyobb űrméretű közvetlen, vagy közvetett irányzással tüzelő fegyverek tartoznak, amelyek alapvetően a csapatok tűztámogatására szolgálnak. A tüzérségi lövegeket egyébként igen széles körben alkalmazhatják. Ide tartoznak az ágyuk, a tarackok, az ágyú tarackok, a sorozatvetők továbbá a páncéltörő ágyúk és aknavetők is. (A 100 mm alatti tüzérségi eszközöket általában nem számolják be a CFE egyezmény értelmében.) A légierő vonatkozásában A légierők állományába alapvetően megkülönböztethetők a harci repülők, a kiképző (oktató) repülők, (traning aircraft) vagy a más feladatúak (felderítők, szállítók stb.). A légierők szervezete igen eltérő, szinte országról-országra változhat. Alapvető alegység a század, az osztály, egységek az ezred (wing), magasabbegység a hadosztály. A felhasználások is széles körben változhatnak. A harci repülőgép (combat aircraft - CA) fogalma alatt olyan merevszárnyú vagy változtatható szárnyállású légi járművet lehet érteni, amelyet megadott vagy alkalmi célok rakétákkal, bombákkal, fedélzeti fegyverekkel (géppuska, gépágyú), vagy más eszközökkel történő leküzdésére alkalmas fegyverekkel szereltek fel. A kiképző (oktató) gépek általában nem tartoznak a harci repülégépek fogalmába. Vannak még a felderítő gépek, vagy pl. a rádióelektronikai harcot végrehajtó gépek stb. Vadász repülőgép (Fighter Aircraft). Elsődlegesen olyan repülőgépet jelent, amely nagy hatóerejű fegyverzetével képes a légi harcra. Több feladatú gépek közé tartoznak a vadász földi (közvetlen) támogatók (Fighter Ground Attack - FGA), a felderítők stb. Bombázók (Bombers). A bombázókat általában a hordozó képességük, valamint a hatótávolságuk alapján kategorizálják. b) Helikopterek Harci helikopterek (Armed Helicopters). Olyan forgó szárnyú légi-járművek, amelyek a fedélzeti fegyvereikkel képesek a megjelölt célokat leküzdeni, beleértve a tengeralattjárók elleni harcot (anti-submarine) is. Támadó (Attack) helikopterek, amelyeket integrált tűzvető és célzó rendszerrel szereltek fel és képesek harckocsik elleni harcra, földi célok vagy légicélok leküzdésére. Harci támogató (Combat Support) helikopterek olyan forgó szárnyú légijármű, amely alapvetően terület lefogó és önvédelmi fegyverekkel rendelkezik, integrált tűzvető és célzó berendezések nélkül. Roham (Assault) helikopterek rendelkeznek beépített vagy ideiglenesen felszerelt fegyverekkel és alapvetően a csapatoknak a harcterületre történő szállítására alkalmazzák őket (pl. az amerikai 101. légi roham hadosztálynál). Szállító helikopterek (Transport Helicopters). Fegyver nélküliek, a csapatok, vagy rakományok szállítására alkalmazzák, támogatói feladatkörben. A haditengerészet vonatkozásában A haditengerészeti hajóegységek kategorizálása függ a hadműveleti alkalmazástól, a fegyverzettől és a vízkiszorítástól. Hajó osztályokat általában az adott osztály elsőként szolgálatba állított hajójáról nevezik el. A „hadihajó” elnevezés arra utal, hogy a vízi jármű vízkiszorítása több mint 100 tonna. A szolgálatba állítás (commissioning) azt jelenti, hogy a hajót teljesen felszerelték, befejezte a kísérleteket a tengeren, van saját személyzete, a kiképzése véget ért és alkalmas a szolgálatra. A szolgálatból történő kivonás az előzőek ellenkezőjét jelenti (kivonták a szolgálatból, a személyi állományt máshová helyezték át). Tengeralattjáró A haditengerészei légierők állományába anyahajó fedélzeti, felderítő, csapásmérő és más feladatú harci repülőgépek tartoznak.
1. ÉRTELMEZÉSEK RÖVIDÍTÉSEK
A nemzeti megnevezések sokban megegyeznek, ugyanakkor országonként jelentősen el is térhetnek egymástól. Így az ezred (regiment) elnevezés egyes országokban szükségszerűen jelenthet akár egy összfegyvernemi dandárt, jelenthet 3-4 zászlóaljból és más erőkből álló egységet, vagy mint ahogy az az Egyesült Királyságban van, egy erős zászlóaljszintű egységet. Számos ország haderejében az ezredszintű egységeket már megszüntették és a hadrendben a zászlóalj után az összfegyvernemi dandár (brigade) következik.
Általában és esetleges számvetési célokból elfogadható, hogy az egyes alakulatok élőerő állománya a következőképpen alakul:
- század 100 - 200 fő;
- zászlóalj 300 - 800 fő;
- ezred/dandár 3000 - 5000 fő;
- hadosztály 12000 - 20000 fő;
- hadtest (szárazföldi) 50000 - 80000 fő.
A páncélozott gyalogsági harcjárműveknek számos alváltozata lehet (pl. BMP-1, BMP-2), és alapvetően a szárazföldi csapatok páncélos, harckocsizó vagy gépesített alegységeinek és egységeinek a felszerelésébe tartoznak.
a) Merev szárnyú repülőgépek
- Közepes hatótávolságúak, amelyek 10000 kg-nál nagyobb bombaterheléssel 1000-től 5000 km-es hatósugárig tevékenykednek légi utántöltés nélkül.
- Rövid hatótávolságúak, amelyek 10000 kg-nál nagyobb bombaterheléssel légi utántöltés nélkül 1000 km-nél kisebb hatósugárig képesek repülni.
Ezeken kívül számos ország légierejében vannak könnyű bombázók, amelyek korlátozott hatósugáron belül 10000 kg-os bombaterhelésnél kevesebbet képesek repülni.
Huzamos idejű víz alatti tartózkodásra és hadműveleti feladatok ellátására alkalmas, speciálisan épített felszerelt hadihajó. Lehet hagyományos, illetve nukleáris meghajtású. A tengeralattjáróról indítható nukleáris rakétákkal felszerelt tengeralattjárók általában a hadászati nukleáris (csapásmérő) erőknél kerülnek alkalmazásra.
Ide tartoznak azok a hadihajók, amelyek 1000 tonna vagy több súlyú vízkiszorítással és a saját önvédelmük ellátásához szükségesnél több fegyverzettel rendelkeznek. Ide tartoznak a repülőgép-anyahajók (repülőgép hordozók), cirkálók (8000 tonnától felfelé), rombolók (8000 tonnánál kevesebb súlyúak), fregatt hajók (8000 tonnánál kevesebb súlyúak) és a helikopter szállító hajók.
A fentieken felül vannak még őrhajók és partvédelmi és szállító hajók, továbbá folyami flottillák, az aknarakó és aknaszedők, a partraszállító (amphibious) és támogató vagy más feladatú hajók.
A haditengerészet hajóitól megkülönböztethetők a polgári kereskedelmi (merchant) hajók, amelyeket azonban szükség esetén bevonhatnak katonai szállítási feladatokba.
A haditengerészet fegyverzete közé tartoznak a földi célok, hajók, vagy légvédelmi célok ellen alkalmazható rakéták, különböző űrméretű és feladatú lövegek, torpedók, valamint a tengeralattjárók elleni fegyverek.
A haditengerészeti erők általában osztályokban és flottákba vannak szervezve